A történetem korántsem olyan vidám, mint amire esetleg elsőre gondolnál, kedves olvasó. Igazából, ha jobban belegondolok, akkor engem személy szerint negatívan sem érint a dolog, sőt, ha kicsit gonoszabb és kárörvendőbb lennék, akkor igazából még meg is nevettetne. De sajnos nem vagyok, így csak újból elszomorít, hogy milyen buta emberek vannak a világban.
A munkahelyemen már régóta nincsen saját tulajdonú cégautó. Eladtuk mindet, amikor a minisztérium költségcsökkentő programot írt elő minden háttérintézmény részére. Akkoriban kezdett felvirágozni a flottakezelő cégek szegmense Magyarországon, így bővebb utánajárást és információ gyűjtést követően le is szerződtünk egy ilyen céggel. Azóta a személy-, és tehergépjárműveink tartós bérleti szerződés keretében vannak használati jogon bent az intézetben, illetve a felsővezetői szinten személyes használatra is.
Tény, hogy ezek a szerződések elég szigorúan megkötik az ember kezét, de úgy gondolom, hogy azért cserébe, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk, illetve, hogy minden felelősség z alvállalkozót terhelje ez egyáltalán nem sok. Kivéve azokat az eseteket, amikor mondjuk egy felsővezető megfeledkezik a jogairól, kötelezettségeiről és lehetőségeiről.
Ez történt akkor is, amikor az egyik főnököm a horvátországi nyaralására utazott a céges autójával. A szerződésben világosan benne van, hogy magáncélra csak országhatáron belül, megszabott arányban és pontos menetlevél vezetése mellett van lehetőség. A főnököm ezt a szabályt a lehetséges összes módon megszegte. Még így is elsimítható lett volna a dolog, hiszen láttunk már csodát, illetve a bürokrácia is csak addig köti meg az ember kezét, ameddig az ő keze elér. De sajnos ezen felül még sikerült Horvátországban balesetet is okoznia, ami pedig rendőri és biztosítói beavatkozást is követelt. Ráadásul mivel a tartós bérleti szerződésben én voltam megjelölve kapcsolattartóként, még engem is belekevert az általa okozott nem is kicsi zűrbe. Az én felelősségem lett volna tájékoztatni a kollégát, a bérleti szerződés hatályos rendelkezéseiről, de ezt nyilván nem úgy értelmezi az ember, hogy a folyamatos használatra kiadott járművek használóinak figyelmét naponta felhívom az esetleges veszélyekre.
Szerencsére korábban aláírattam már egy nyilatkozatot a vétkessel, miszerint megismertettem a gépkocsi használati szabályzatunkkal, így a felelősség az én vállamról az övére vándorolt és kimaradhattam a kényes helyzet rendezéséből.