Az a jó a nyárban, hogy ilyenkor végre van időm arra, hogy kikapcsolódjak, és a barátokkal elmenjek nyaralni egy kicsit. Ilyenkor mindegy nekem, hogy hova utazunk, a lényeg, hogy együtt töltjük az időt, kicsit kikapcsolódunk és pihenünk. Nincs telefon, nincs számítógép, csak pihenés és ez nagyon jó. Az ember rengeteget dolgozik, számtalan feladata van nap, mint nap, amit el kell végeznie, és van az a pont, amikor már mindenképpen szükség van egy kis feltöltődésre, arra, hogy végre kiszakadjunk a megszokott hétköznapokból.
Nálunk változó, hogy hova megyünk. Van, amikor belföldön vagyunk, akkor általában a Balatonnál töltjük az időnket vagy túrázni megyünk. De olyan is előfordul, hogy külföldre megyünk, és vízpart mellett töltjük azt a pár napot. Nincs is jobb érzés annál, mikor nem az ébresztőóra csöngésére kell kelni, amikor nem kell sietni sehova, és nincsen nyüzsgés.
Van egy hely, ahova még sosem jutottam el, de már kiskorom óta ez a legnagyobb vágyam, úgyhogy elterveztem, hogy pár éven belül mindenképpen elutazom oda, ez a hely számomra pedig Új-Zéland. Nagyon szeretnék ide egyszer eljutni, úgyhogy már a spórolást is elkezdtem, mivel ez az út eléggé drága mulatság lesz. De nem baj, alig várom már!
Amúgy én is azok közé tartozom, akik nagyon szeretnek világot látni és ismeretlen helyeket felfedezni, azonban a leszervezés részét az utazásnak nagyon nem szeretem. A barátokkal való közös nyaralásoknál az a gond, hogy sokan vagyunk, így pedig nehéz találni egy olyan időpontot, ami mindenkinek megfelel. Szerencsére azzal sosincs probléma, hogy hova utazzunk, mivel mindenki nagyon nyitott személyiség, szeret utazni, így aztán sokszor csak hasra ütésszerűen valaki mond egy várost, és ha még nem jártunk ott, akkor oda megyünk, ha mindenkinek megfelel.
Legutóbb külföldön voltunk, akkor hosszabb nyaralást is terveztünk, ezért úgy gondoltuk, hogy másfél hétig nem szeretnénk a Balatonnál unatkozni – legalábbis szerintünk másfél hét csak a vízparton a tömegben elég unalmas. Szépen megterveztünk mindent, sikerült hamar szállást találnunk, minden tényleg nagyon hamar megvolt. Aztán amikor odaértünk, másnapra a balszerencse megtalált engem, ugyanis egy kisebb hólyagos seb lett a számban, amitől fájdalmas volt az evés és a beszéd is, így ez meg is bélyegezte rendesen a következő pár napomat.
Szomorú voltam, mert így nem tudtam kipróbálni az ottani specialitásokat, sőt enni sem nagyon tudtam, de még beszélni sem. A többiek is látták rajtam, hogy elég rosszul érzem magam ettől, ezért már rögtön az első nap mindenki kutakodott a gyógyszeres ládikájában, hogy van-e valami náluk, ami segíthetne nekem. És szerencsére egyiküknél volt valami, ami meg is mentette egyből a nyaralásomat. Ő az, aki nagyon nem szeret bepakolni, általában meg sem nézi, mit csomagol be, így volt most is a gyógyszeres dobozával. Csak berakta a bőröndjébe, és ennyi. Volt nála Anaftin, ami segít abban, hogy minél hamarabb elmúljon a seb.
Persze először megnéztük az interneten, hogy pontosan mi ez, hogyan és hányszor kell alkalmazni, mivel a doboza és a hozzá tartozó papír nem volt nála. Meglepő volt, hogy milyen sok pozitív értékelést kapott ez a gyógyszer, mégsem hallottam még róla. Egyik barátomnak, aki velünk volt, ismerős volt a gyógyszer neve, de nem tudta pontosan ő sem megmondani, hogy mire való, vagy hogyan kell használni, úgyhogy maradt az interneten keresés.
Hamar találtunk róla egy jó leírást, amiben minden fontos információt megtaláltunk, úgyhogy egyből ki is próbáltam. Nem mellesleg találtam egy webshopot is, ahonnan az Anaftin nagyon jó áron beszerezhető, így azt a weboldalt el is mentettem magamnak a laptopomra.
Pár nap után már éreztem a javulást, és a fájdalom is kezdett elmúlni, így végre én is együtt tudtam enni a többiekkel és a beszélgetésekbe is be tudtam szállni. Nagyon szép helyen voltunk, megnéztünk minden nevezetességet az ott tartózkodásunk alatt, jókat ettünk és ittunk, sőt még lehetőségünk is volt egy kicsit fürdeni a tengerben, ugyanis nagyon szép időnk volt, egyik nap sem esett az eső, de még a szél sem fújt. Kicsit féltem is, hogy ilyen napsütésben le fogok égni, de vettem ott egy szuper naptejet és egy kalapot is, így védve voltam a leégéstől. Igaz, kicsit bénán állt nekem az a kalap, de engem nem zavart.
Miután hazajöttünk a nyaralásról, a webshopon keresztül vettem Anaftint, hogy biztosra menjek, ha esetleg a jövőben történne még egy ilyen, akkor legyen itthon belőle. De remélem nem történik meg még egyszer, nem valami kellemes érzés.